A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jelenleg is hatályos jogi szabályozásról:

1. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés a)-d) pont alatt felsorolt rendelkezések csupán meghatározott rendeltetésű területre terjednek ki (védett életközösségek, erdő és annak 200 méteres sávja, természeti terület). Ezeken a területeken tilos bármiféle égetési tevékenységet folytatni. (Kivétel a természetvédelmi területen a Természetvédelmi felügyelőség által engedélyezett égetés - bejelentési kötelezettség a tűzoltóság felé fennáll.)
    A kiérkező egységnek külterületen vizsgálni kell:
    a)  Nem ütközött-e a tűzgyújtás - illetve égetés jogszabályi tilalomba (pl. Etv).
    b)  Betartásra kerültek-e az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, továbbiakban OTSZ) rendelkezései.
   
2. Külterületen történő égetés során az alábbi előírások betartandók:

 A helyi önkormányzat szabályozza, tehát az érdeklődőt az önkormányzathoz kell irányítani, érdeklődje meg van-e rá helyi szabályozás. 
    Amennyiben a helyi rendelkezés alapján az égetés végezhető az alábbiakra kell felhívni az ügyfél figyelmét:

Az (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet alapján az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME II. FEJEZETÉNEK 26. pontja kimondja:
26.1 Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
26.2 A tervezett  - 26.1 bekezdés szerinti - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltó-ságnak írásban be kell jelenteni.
26.3 A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzter-jedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
26.4 Kukoricatarló-égetésnél a 26.3 bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen al-kalmazni.
26.5 A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat - megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok be-tartásával - csak a helyszínen szabad elégetni.
26.6 Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környe-zetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
- Ennek érdekében
- a) a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani;
- b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni;
- c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani;
- d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
26.7 A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszer-számokkal stb. - meg kell szüntetni.

3. Aratás során az alábbi előírások betartandók:
Az (9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet alapján az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME II. FEJEZETÉNEK 24. pontja szerint:

24.1 A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút, illetőleg a vasútvonal men-tén kell először elvégezni.
24.2 A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélső vágányától és a vas-útállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad el-helyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállí-tani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védő-szántást kell alkalmazni.
24.3 Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad.
24.4 Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és nö-vényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.